A cél nem az, hogy tökéletesen mozogj – a cél a fájdalommentes, könnyed, terheléseknek ellenálló mozgás elérése.

A mai világban mindent optimalizálni szeretnék. Tökéletességre törekszünk. Ez (sajnos) a rehabilitációban is jellemző.

Nagyon sok olyan oktatóval, videóval, írással találkozni, aki megtanít egy-egy gyakorlatot “tökéletesen” elvégezni. A gondolat e mögött, hogy ha tökéletesen mozogsz minden helyzetben, megfelelő szögben hajlítod az ízületeid és pontosan feszíted meg az izmaid, akkor megjavulnak a kompenzációk és elmúlnak a fájdalmak.

Azonban a való életben nagyon ritkán tökéletes bármi is.

  • Mi történik akkor, ha egyenetlen talajon futsz? Oda a tökéletes futótechnika.
  • Mi történik, ha hirtelen kell felemelned valamit a földről? Oda a tökéletes egyenes hátú, lábból történő emelés.
  • Mi történik, ha váratlanul kell elkapnod valamit? Oda a lapocka zárása, a vállöv stabilizálása.

Márpedig elég sok váratlan helyzet ér minket, ahol nem várható el, hogy a tökéletesen begyakorolt technikát alkalmazd. Szerencsére az emberi test elképesztően ellenálló és alkalmazkodó képes. 

Az én javaslatom, hogy ahelyett, hogy a tökéletes mozgást keresed, próbáld meg széles spektrumban, változatosan terhelni a tested. Ezzel ki tudsz alakítani egy rezilienciát ami felkészít a kiszámíthatatlan hétköznapokra.

Az optimális mozgás ellentéte a robosztus mozgás.
Legyél robosztus!